Tavaly októberben tették le a Mol Campus alapkövét, amellyel hivatalosan is megkezdődhetett a 120 méter magas új székház építése. Miután a 90 méterben korlátozott magasház építési tilalom felmentésével csak a Mol élt, egy jó ideig biztosan ez lesz az egyetlen ilyen magas épület Budapesten és az országban. A székház tervezési, kivitelezési munkálatai, és későbbiekben az üzemeltetés is, új kihívást jelent mindenki számára, aki a projekten dolgozik. Ezekről az újonnan felmerülő épületspecifikus feladatokról beszélgettünk Ratatics Péterrel, a Mol magyarországi operatív működésért felelős ügyvezető igazgatójával, kitérve a megkapott engedélyekre, a költségekre, de még arra is, hogy hogyan teszteli a Mol, a székházuk leendő színeit, anyagait és funkcióit egy próbairodában.
Világszerte használják a tervezés, fejlesztés és üzemeltetés területén az épületinformációs modellezést (BIM) ezzel rengeteg időt megspórolva, elképesztő számú hibát kiküszöbölve és hatékonyabb munkavégzést eredményezve. Az egyik ilyen, BIM technológiával dolgozó nemzetközi vállalat, a több mint 400 éves japán Takenaka. Az 1610-ben alapított, kezdetben asztalos munkákat és templomok építését vállaló családi vállalkozás, csak Európa 13 országában mintegy 1500 projektet tudhat maga mögött. Las Vegasban készítettünk interjút Hiroyuki Shimizu-val (Managing Officer, Takenaka) az általuk látott kivitelezési piac nehézségeiről és lehetőségeiről.
A meredeken emelkedő hazai lakásáraknak és az ezzel szoros összefüggésben lévő befektetői keresletnek, valamint a sosem látott állami támogatásoknak és hitelfelvételi lehetőségeknek köszönhetően egy ideje már újra a mindennapi közbeszéd része, egyenesen a kocsmák egyik legfontosabb témája, hogy mi történik a lakáspiacon, és hogy mikor durran már ki újra az a bizonyos "lufi". Éppen ezért - azok számára, akik szeretnének versenyképes érvekkel harcba szállni bármely lakáspiaci szájkaratéban - ebben az áttekintő elemzésben szeretnénk bemutatni a legfontosabb összefüggéseket és a lakáspiacon tapasztalható jelenségek okait a mélyponttól mostanáig, és tovább.
"Sokan nem tudják, de Moszkva az egyik legdigitalizáltabb város világszerte, nagyon hamar átvesszük az új technológiákat, amelyek gyorsan el tudnak terjedni azáltal, hogy nagyon sokan elkezdik használni." Az építőipar területén is így van, a kormányzati projekteknél kötelezővé tették a BIM használatát Oroszországban, ami azt eredményezte, hogy egyszerűen nincs helye a piacon azoknak a nagyobb cégeknek, akik nem tartanak lépést ezzel a technológiával. Las Vegasban készítettünk interjút Szergej Kuznyecov, moszkvai főépítésszel, aki elmondta azt is, hogy náluk nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb kihívás az építőiparban, hanem az, hogy elérjék, hogy másként gondolkozzanak az emberek.
Egy új városrész van kialakulóban a Kopaszi-gáton, a BudaPart projekt a mintegy 10 éves fejlesztés végére 30 ezer városlakó életterévé és munkahelyévé válik majd. Az első lakóépületet 2-3 hónapon belül elfoglalhatják a lakástulajdonosok, de az első ütemben megvalósuló további 3 lakóépület és a BudaPart GATE irodaház is a tervek szerint halad az ott dolgozó 600-700 építőipari munkavállalónak köszönhetően. Egy exkluzív bejárás során megnéztük, milyen lesz a kilátás a 15. emeletről, és interjút készítettünk Dr. Schrancz Mihállyal, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. fejlesztési igazgatójával, miközben a levegőből egy drónnal is szemügyre vettük, hogy hogyan halad az építkezés. Most pedig megmutatjuk.
Mostanában többször is foglalkoztunk Zuglóval, az elmúlt években itt tapasztalt őrületes fejlődéssel, a környező részeken épülő projektekkel, úgy mint az új Puskás Ferenc Stadion, a Hungexpo felújítása, a Stadion metrómegálló feletti irodaház és más folyamatban lévő irodaépítések, szállodafejlesztés, vagy akár a több száz épülő új lakás. Mindezekről a XIV. kerület főépítészét, Barta Ferencet kérdeztük, aki elárulta többek között, hogy mit látott az önkormányzat azokból a problémás helyzetekből, amelyek a kerületben épülő egyik lakóparknál merültek fel, illetve hogyan tudott, vagy tudnak az ott lakóknak segíteni. A főépítész arról is beszélt, hogy van-e még szabad fejlesztési terület Zuglóban, illetve, hogy hogyan áll a Bosnyák téri Városközpont építése, vagy hogyan fog kinézni az említett Puskás Ferenc Stadion metrómegálló fölé épített irodaház.
Az egyik leghangsúlyosabb része a magyar építőipari helyzetnek, hogy hogyan lehetne megoldani a munkaerőhiányt. Sokak szerint a külföldről becsábított vendégmunkások jelenthetik a megoldást, vannak azonban olyanok is, akik éppen ellenkezőleg vélekednek, és veszélyt látnak például a török szakmunkások idehívásában. A helyzeten az sem segít, hogy az a kevés kétkezi munkás, aki kitanulta a szakmát, ahogy teheti, külföldre veszi az irányt. Érthető, hiszen a hazainál jóval magasabb, akár 3-4 ezer eurós fizetést is megkereshetik. A hatékonyságról és a fehéredésről pedig még nem is esett szó, amelynek az egyik útja lehet a néhány fős "zsigulis brigádok" egy nagyobb cégbe való integrálása. A magyar építőipari valóságról és mindezekről Derczó Istvánnal, a Weinberg 93 Építő Kft. tulajdonosával beszélgettünk.
Az elmúlt napokban, hetekben hangos volt a sajtó az I. kerület, pontosabban a Várnegyedbe való beköltözés lehetőségeiről és az úgynevezett örökbérleti jog megszerzéséről. Aki nem jártas az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos témában, annak zavaros lehet, hogy mit is jelent pontosan egy örökbérleti jog mellett bérelhető ingatlan, milyen kötelezettségekkel jár, mennyibe kerül, és egyáltalán hogyan lehetséges, hogy valaki egy alacsonyabb havi díj kifizetése mellett akár a Várban is egy ilyen lakásban lakhasson. Az összefoglaló és tisztázó cikk megírásához az I. Kerületi Önkormányzatot kérdeztük meg.
2017-től a korábbi Raiffeisen Evolution szerkezeti átalakításával és átnevezésével jött létre a Strabag Real Estate ingatlanfejlesztő vállalat, amely a korábbi projekteken tovább dolgozva, valamint új lakásfejlesztési lehetőségek után kutatva egy régi, mégis új szereplője a magyar, valamint a kelet-közép-európai fejlesztési piacnak. Az aktuális projektekről és a további lehetőségekről Rudolf Riedlt, a Strabag RE magyarországi ingatlanfejlesztési divíziójának ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Évtizedek óta árválkodik Budapest szívének monumentális épülete, az Anker-ház. Kóstolgatják a fejlesztők, most pénzük is lenne, de számtalan akadály miatt továbbra sem vágnak bele, miközben csak romlik az állapota.
A tegnapi napon Orbán Viktor beszámolt a kormány demográfiai csomagjáról, ami ugyan nem a várt gazdasági intézkedéseket tartalmazza, a mérete és a hatásai azonban olyan nagyok, hogy felér egy gazdaságélénkítő csomaggal. A bevezetni kívánt pontokat, már összefoglaltuk, most a lehetséges hatásokkal együtt jöjjenek azok, amelyek kifejezetten a hazai ingatlanpiacot érintik. A fiatal házasok kedvezményes hitelfelvétele, a nagycsaládosok jelzálogkölcsönének csökkentése, valamint a CSOK kedvezményes hitelelvétel kiterjesztésének a lehetőségeit vázoljuk most fel.
Update: Újabb részletek derültek ki a demográfiai csomaggal kapcsolatban: a 10 millió forintos kedvezményes hitel szabad felhasználású lesz, 18 és 40 év közötti nők tudják felvenni, a használt lakások vásárlására vonatkozó CSOK kiterjesztés pedig két gyermek esetén 10 millió forintot, három vagy több gyerek után 15 millió forintot jelent. A részletek bővebben ebben a cikkben olvashatóak.
A Futureal-csoport jelenleg 35 párhuzamosan futó projektben és összesen egymilliárd eurónyi értékben épít irodaházakat, bevásárlóközpontot, illetve a Cordia név alatt közel 50 projektje van különböző fejlesztési szakaszokban három ország öt városában (Budapest, Varsó, Krakkó, Gdansk és Bukarest). A lakáspiaci kilátásokról és az alternatív befektetési lehetőségekről Futó Gábort, a Futureal-csoport alapító társtulajdonosát kérdeztük.
Aki valamelyest jártas az építészetben, építőipari folyamatokban, valószínűleg nem találja újdonságnak a BIM (épületinformációs modellezés) kifejezést, vagy akár azokat a BIM alapú szoftvereket, amelyekkel digitalizálható és összekapcsolható egy épület tervezése, kivitelezése és üzemeltetése. De miért ennyire fontos, hogy megismerkedjünk a BIM-mel? A válasz többek között, hogy Magyarországon már a nagyobb tervezők és kivitelező cégek használják, jövőre pedig EU-s szinten válik kötelezővé, az egyetemeken külön kurzusként tanítják, és mindezek mellett a projektek különböző részein sok költséget és időt takaríthatnak meg a használói. Reicher Péterrel, a GRAPHISOFT SE régióigazgatójával beszélgettünk a BIM elterjedéséről, az építészeti szoftverek kalóz felhasználóinak arányáról és az egyetemek hozzáállásáról.
Egy közel 300 ezer négyzetméteres ingatlanportfólió kezelése, ingatlanértékesítés, irodaházak átépítése, értékbecslés és tanácsadás köthető többek között az ESTON International nevéhez, ezáltal az ingatlanpiac jelentős részét lefedik, és sok oldalról látják a piaci viszonyokat, lehetőségeket. Arról, hogy egy esetleges ciklusváltás mit okozna a befektetéseknél és fejlesztéseknél, valamint a jelenlegi kockázatokról az ESTON vezérigazgatóját, Salamon Adorjánt kérdeztük.
Egyre jobban haladunk az élet minden területén azokkal a technológiai újításokkal, amelyeket leegyszerűsítve smart megoldásoknak nevezünk. Igaz ugyan, hogy ez a címke sokszor nem adja át a valódi mondanivalót, emiatt sokan nem is szeretik használni. Ha azonban túltesszük magunkat a kifejezés marketingfogás jellegén, és csak a benne foglalt tartalmat vizsgáljuk, a technológiai forradalom rengeteg újítását idesorolhatjuk, amely ‒ akár csak részben is ‒ kapcsolódik hozzánk emberekhez, a lakóhelyünkhöz, a mindennapjainkhoz, a kényelmes, biztonságos, egészséges életünkhöz, és mindezt összefogva a városainkhoz.
A WestEnd City Center melletti 9,5 hektáros területen egy új, izgalmas városrész tervezése zajlik. A Central Park fejlesztése egy olyan koncepció kialakítását jelenti, amely a környék többi projektjének bevonásával, egy intelligens városi környezetet, vagy másként fogalmazva élhetőbb Budapestet jelentene. A beépítési koncepcióterv elkészült, 2020-ban a kivitelezés is elkezdődhet. A nyolcéves projekt jelenlegi állásáról, a finanszírozási tervekről és a jövőt illető várakozásairól Ágházi Gyulát, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatóját kérdeztük.
13 milliárd dollár fizetnek érte.
Az egészségügyi rendszer átszervezésére van szükség.
A technológiai háború újabb fejezete.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
A környező hat országgal összehasonlítva a középmezőnyben van Magyarország.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
